29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Szabadság munkaidőkeret esetén
Kérdés: Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű a gyakorlat a szabadság kiadására, amennyiben a munkavállaló hosszabb távra, például 2 hétre szeretne elmenni. Hány nap szabadságot kell kiírni egy megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak, ha a szabadság alatti munkaidő-beosztása a következő: hétfő szabadnap, kedd 12 óra műszak, szerda 12 óra műszak, csütörtök pihenőnap, péntek szabadnap, szombat 12 óra műszak, vasárnap 12 óra műszak, hétfő pihenőnap, kedd szabadnap, szerda 12 óra műszak, csütörtök 12 óra műszak, péntek pihenőnap, szombat szabadnap, vasárnap 12 óra műszak, hétfő 12 óra műszak?
2. cikk / 29 Munkaidő beosztása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
3. cikk / 29 Munkáltató által elrendelt képzés
Kérdés: Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
4. cikk / 29 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
5. cikk / 29 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
6. cikk / 29 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
7. cikk / 29 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
8. cikk / 29 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
9. cikk / 29 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
10. cikk / 29 Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok
Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk kiadására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
