7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.
2. cikk / 7 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
3. cikk / 7 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mennyire jogszerű, ha a munkaszerződésbe beleveszik, hogy a bér tartalmazza a 10 százalékos többletmunkát?
4. cikk / 7 Portaszolgálatos munkavállaló jövedelme
Kérdés: Megilleti-e munkabér azt a portaszolgálatos munkavállalót, aki munkabeosztása alapján 12 órát dolgozik egy fizetett ünnepen? Elrendelhető-e túlóra ugyanezen dolgozónak fizetett ünnepnapon?
5. cikk / 7 Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai
Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
6. cikk / 7 Portások munkaideje
Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat? Mennyi a maximális (túlóra nélküli) havi órakeretük abban az esetben, ha a cégnél nincs kollektív szerződés? Helyesen jár-e el ugyanez a munkáltató, ha a teljesítménybéres dolgozóknak 7 órára számol el bért abban az esetben, ha nem teljesítménybéres munkát végeznek, hanem időbérben – átlagbérrel – számolják el napjaikat, mivel a 8 órából ténylegesen csak 7 órát dolgoznak és 1 óra munkaszünet?
7. cikk / 7 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?