Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...dokumentálása nehezen oldható meg, és könyvelési tételeket is érint.Ráadásul jelen helyzetben az adóhatóság már rögzítette az ügyvezető jogállását, ami meglehetősen problematikussá (kockázatossá) teszi a munkaviszony utólagos "létrehozását", hiszen egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv 7. §-ának január 1-jén hatályba lépő új (1a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. A kérdésben említett vállalkozó úgy döntött, hogy az egyéni vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Ügyvezető jogállása nem működő társaságban

Kérdés: Helyesen gondolja egy kft. ügyvezetője, hogy abban az esetben, ha a cég egyáltalán nem végez tevékenységet, sem bevétele, sem kiadása nincs, akkor nem lehet személyesen közreműködő tagja sem, hiszen a személyes közreműködés a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelent? Helyesen jár el a társaság, ha a tényleges tevékenység megkezdéséig, illetve a tevékenység szünetelése alatt még a tulajdonos ügyvezető után sem fizet közterheket, hiszen ebben az esetben nem valósul meg a személyes közreműködés?
Részlet a válaszából: […] Sajnos ez a gondolatmenet nem helyes, illetve csak részben. A felvetett probléma tisztázása során abból kell kiindulni, hogy miként válhat egy kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóvá.Egyrészt valóban a személyes közreműködése révén. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kft. "tevékenységének szüneteltetése"

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszony megszüntetése, illetve a biztosítási jogviszony megszűnésének a bejelentése sem okvetlenül fontos.Némi "gondolkodásra" az ügyvezető jogállása ad okot. Amennyiben nem tag ügyvezetőről van szó, akkor díjazás nélkül – 0 forintos megbízási díjjal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Ügyvezetők jogállása

Kérdés: Milyen minimum-járulékalap után kell megfizetni a járulékokat egy kft. egyik ügyvezető tagja után, aki ténylegesen is ellátja a vezetői feladatokat? Be kell jelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon a másik tagot is, aki a társasági szerződés szerint szintén ügyvezető, de ténylegesen nem végzi a tevékenységet, és máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Kell fizetni valamilyen közterhet ez után a tag után?
Részlet a válaszából: […] Az említett kft.-nek két ügyvezetője van, akik a kérdés szerint egyben tulajdonos tagjai is a társaságnak, de az ügyvezetői teendők ellátására nem rendelkeznek munkaszerződéssel. Ebből következően – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja előírásai szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Kft.-tag ügyvezetői tevékenysége

Kérdés: Elláthatja egy kft. ügyvezetői tevékenységét napi 2 órás munkaviszonyban a társaság tagja abban az esetben, ha ezenkívül semmilyen más jogviszonya nincs? Nem minősül ez nyilvánvaló járulékcsökkentésnek?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetése ellátható megbízási jogviszony, illetve munkaviszony keretében egyaránt [Gt. 22. §-a (2) bekezdésének b) pontja]. Amennyiben a kft. vezető tisztségviselője a feladatait munkaszerződés alapján munkaviszonyban látja el, jogviszonyára az Mt. szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Bt. beltagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti az üzlet­vezetői tevékenységét egy bt. üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és eddig volt egy heti 30 órás másik munkaviszonya is, amely most megszűnt? Bejelenthető heti 35 órás munkaviszonyban eladóként és heti 5 órára társas vállalkozóként, vagy mindenképpen társas vállalkozóként kell megfizetnie a járulékokat a garantált bérminimum után?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a bt. ügyvezető tagja után társas vállalkozóként ne keletkezzen a társaságban járulékfizetési kötelezettség, az szükségeltetik, hogy egyrészt a tag az ügyvezetésért díjazásban ne részesüljön, továbbá hogy az egyidejűleg fennálló munkaviszonyában a heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkant ügyvezető jogállása

Kérdés: Meg kell-e fizetni a főfoglalkozású társas vállalkozókra vonatkozó minimumjárulékokat egy kft. ügyvezetője után, aki többnyire távmunkában, interneten látja el a társaság irányítását, II. csoportos rokkant, és az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Létesíthet-e napi 4 órás munkaviszonyt az ügyvezetői teendők ellátására?
Részlet a válaszából: […]  Igen, az ügyvezető ezen tevékenység alapján társasvállalkozónak minősül, mégpedig főfoglalkozásúnak, hiszen a rokkantsági ellátás- melyre II. csoportos rokkantságára tekintettel részesül – nem minősül sajátjogú nyugdíjnak. Ebből következően sajnos január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos nem sokat közölt a továbbképzésselkapcsolatos körülményekről, például hogy kötöttek-e a felek tanulmányiszerződést, ha igen, milyen feltételekkel, így nem tudni, hogy miért isszünetel az érintett ügyvezető magyarországi munkaviszonya a külfölditanulmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Ügyvezető jogállása

Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
Részlet a válaszából: […] Arra az ügyvezetőre, aki e tisztségét a társasággal kötöttmunkaszerződés alapján munkaviszony keretében látja el – melyre egyébként az újGt. 2007. szeptember 1-jétől ismét szinte korlátlanul, valamennyi társaságiforma vezető tisztségviselőjére nézve lehetőséget ad -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
2