Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége valóban 2003. január 1-jétől kötődik csak jövedelemhatárhoz, és e változásnak köszönhetően lényegesen nehezebben követhetővé és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Özvegyi nyugdíj feléledése

Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláiga) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagyb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Kórházi kezelés költségei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a biztosítási jogviszony megszűnését követő egy hónap múlva kezdődő féléves kórházi kezelés költségét abban az esetben, ha a beteg nem kapott táppénzt, és hozzátartozója sem jelentette be eltartottként az OEP-nél?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a munkáltató fizetési kötelezettsége mi alapján merült fel, egyáltalán hogyan került szóba. Éppen ezért a problémára csak általánosságban tudunk válaszolni, megnevezve azt az egyetlen esetet, amikor a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Családi kedvezmény és pótszabadság

Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési szabadság az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok egyik fajtája, amely a munkavállalót meghatározott feltételek megléte esetén illeti meg.Az Mt. 132. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor igényelheti-e a munkavállaló az aktív dolgozóként elhunyt házastársa után járó kiegészítést?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat főszabályként a házastárs, illetve – meghatározott együttélési vagy tartási feltételek fennállása esetén – az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A jogosultság elengedhetetlen feltétele, hogy a jogosult házastársa az öregségi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] A román állampolgárok alkalmazása az egyik legvitatottabb és leggyakoribb kérdés, mely a külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülhet. Ennek oka a szociálpolitikai egyezmény szóhasználata, ugyanis a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő (devizakülföldi) tagjára, alkalmazottjára, feltéve hogy nem esik államközi egyezmény (szociálpolitikai megállapodás) hatálya alá.Az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] A minimálbér fogalmát valóban nem csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásánál tartjuk fontosnak. Az alábbi APEH-közlemény részlete kimerítően bemutatja a minimálbér társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében elfoglalt helyét.APEH-közlemény A minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
8
9