Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete

Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.Az Eb-tv. 55. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Felmondás nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalónak

Kérdés: Jogosult felmondási időre és végkielégítésre a munkáltató általi felmondáskor az az 1962-ben született munkavállaló, aki a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjban részesül? Vonatkozik a munkavállalóra az Mt.-ben megfogalmazott felmondási védettség?
Részlet a válaszából: […] A nők 40 éves jogosultsági idejük alapján – életkoruktól függetlenül – jogosultak öregségi teljes nyugdíjra. Ez azt jelenti, hogy az ellátás folyósításának első napjától nyugdíjasnak minősülnek éppen úgy, mint azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltésével válnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] A munkajog által a munkavállaló irányában érvényesülő elvárt általános magatartási követelmény magában foglalja a jognyilatkozattal összefüggő tájékoztatási kötelezettséget, melynek a munkáltató az Mt. 46. §-ának (1) bekezdése alapján legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés azt erősíti, hogy nem kizárólag a munkavállalók kiválasztási folyamatára, hanem a próbaidő tartamában nyújtott teljesítmény monitorozására is indokolt kellő figyelmet fordítani.A próbaidő lejártát követően a munkavállaló indokolt védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a munkáltató ebben az esetben jogszerűen gyakorolhassa a felmondási jogát, köteles elküldeni a munkavállalót egy munkaköri alkalmassági (üzemorvosi) vizsgálatra, ugyanis az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján válhat jogszerűvé a munkavállaló egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: A biztosítási idő rövidsége miatt hátrányosan befolyásolhatja a munkaviszony megszüntetése az ellátásra való jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki jelenleg keresőképtelen állományban van, de rövidesen lejár a táppénzes ideje, és a komplex felülvizsgálat alapján várhatóan rokkantsági ellátásra lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszony megszüntetése nem befolyásolja hátrányosan a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, sőt egyenesen "előnyös", hiszen a 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése jogosultági feltételként írja elő, hogy az igénylő ne folytasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
Részlet a válaszából: […] Az érvényes munkaszerződés alapján a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a munkavállalóval szemben, így a keresőképtelenség megszűnését követően biztosítania kell számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket.Az Mt. 65. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkaviszony megszüntetése GYES, GYET ideje alatt

Kérdés: Köteles meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadság időtartamát a gyermek 10 éves koráig a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló eredetileg csak a gyermek 3 éves koráig igényelte a GYES-t és a fizetés nélküli szabadságot, de időközben kiderült, hogy a gyermek szívbetegsége miatt 10 éves koráig GYES-en maradna? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha ugyanez az édesanya, aki három kiskorú gyermeket nevel, nem GYES-t, hanem gyermeknevelési támogatást igényel?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerint gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, valamint a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Keresőképtelenség a felmondás időtartama alatt

Kérdés: Meghosszabbítja a felmondási időt a keresőképtelenség abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezte, és a felek 30 napos felmondási időben állapodtak meg? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak abban az esetben, ha utólag kiderül, hogy a munkavállaló ténylegesen nem volt munkára alkalmatlan állapotban, csak annyira megromlott a viszonya a korábbi kollégáival, hogy nem kívánta ledolgozni a felmondási idejét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a 69. §-ában szabályozza a felmondási időt, mely alapesetben harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
1
2
3
5