Felmondás nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalónak

Kérdés: Jogosult felmondási időre és végkielégítésre a munkáltató általi felmondáskor az az 1962-ben született munkavállaló, aki a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjban részesül? Vonatkozik a munkavállalóra az Mt.-ben megfogalmazott felmondási védettség?
Részlet a válaszából: […] A nők 40 éves jogosultsági idejük alapján – életkoruktól függetlenül – jogosultak öregségi teljes nyugdíjra. Ez azt jelenti, hogy az ellátás folyósításának első napjától nyugdíjasnak minősülnek éppen úgy, mint azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltésével válnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Felmondás várandós munkavállalónak próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerűen járt el a munkáltató, amikor a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette egy várandós édesanya munkajogviszonyát? Megilleti a munkavállalót ebben az esetben az úgynevezett felmondási védelem, ha a várandósság ténye már a munkaszerződés megkötésekor ismert volt a felek között?
Részlet a válaszából: […] Az érintett leendő édesanya várandósan létesített munkajogviszonyt. Önmagában a várandósság ténye a felmondás ellen védelmet nyújt, ugyanis az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Felmondási védelem

Kérdés: Mennyiben érinti a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségét a várandóssággal, valamint az emberi reprodukciós eljárással mint felmondási tilalmakkal összefüggésben hozott alkotmánybírósági döntés, a 17/2014. AB határozat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének a) és e) pontjai értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság; a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Lehetővé teszi az új Mt., hogy egy napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, jelenleg gyermeke gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon tartózkodó munkavállaló nő munkaviszonyát átszervezés címén megszüntesse a munkáltató? Az átszervezés érinti az ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott egyéb munkavállalókat is.
Részlet a válaszából: […]  A 2012. évi LXXXVI. tv. 2. §-ában foglalt rendelkezésekértelmében az új Mt. – e törvény eltérő rendelkezései hiányában -rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] A próbaidőre vonatkozó előírásokat az Mt. 81. §-ában foglaltrendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkaszerződésben amunkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama 30 nap.Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.