Kötelezés visszamenőleges bejelentésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Ff-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Köztulajdonban álló munkáltató

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos tisztázni azt, hogy melyik munkáltató minősül köztulajdonban állónak. Az Mt. 204. §-ának (1) bekezdése alapján köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Védettségi igazolvány hiánya

Kérdés: Felmondhatja a munkáltató a munkavállaló munkaszerződését arra való hivatkozással, hogy nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal? A munkavállaló nem akarja beoltatni magát, de a munkáltató kötelezően előírta dolgozói számára az oltást.
Részlet a válaszából: […] Hasonló védettségi igazolvány bevezetésére a múltban még nem volt példa, így a munkajog számára kihívást okoz az új élethelyzet kezelése. Az oltás hiányában megkülönböztetett bánásmód kérdésének megítélése jelenleg nehézkes, a különböző hatóságok jövőbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Munkaszerződés módosítása GYED alatt

Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a felek a munkaszerződést bármikor módosíthatják, de ehhez elengedhetetlen feltétel a közös megegyezés és a módosítás írásba foglalása. A bírói gyakorlat a közös megegyezés meglétét nagyon szigorúan vizsgálja, és csak a felek kifejezett, határozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen jogcímen szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2013. március hónaptól a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül, és 2013. szeptember hónaptól kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített takarító munkakörben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében? Milyen jogcímen és milyen mértékű juttatások illetik meg az érintett munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésével összefüggésben? Az érintett munkavállaló egyebekben munkabérelőleg címén 80 000 forint összeget vett fel 8 hónapos részletekben történő visszafizetési kötelezettség mellett, amely munkabérelőlegből 40 000 forint összeget fizetett vissza, a fennálló hátraléka tehát 40 000 forint. Levonhatja a munkáltató a munkavállaló tartozását a munkabéréből, ha igen, milyen jogcímen, milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered.A munkabérből történő levonás egyéb feltételeire (a levonható bér mértékére stb.) bírósági végrehajtás rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Sajnos ezzel a kérdéssel kapcsolatban még mindig sok téves információ hangzik el annak ellenére, hogy az idevágó jogszabály és annak gyakorlati alkalmazása évek óta nem változott. A további félreértések elkerülése érdekében tájékoztatjuk, hogy jelenleg nem fordulhat elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Felmondási védelem

Kérdés: Mennyiben érinti a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségét a várandóssággal, valamint az emberi reprodukciós eljárással mint felmondási tilalmakkal összefüggésben hozott alkotmánybírósági döntés, a 17/2014. AB határozat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének a) és e) pontjai értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság; a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Speciális foglalkoztatási formák

Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. módosítása nyomán 2012. július 1-jétől három új, addig nem szabályozott foglalkoztatási forma is bevezetésre került:1. Behívás alapján történő munkavégzés2. Munkakörmegosztás3. Több munkáltató által létesített munkaviszony1. Munkavégzés behívás alapján (Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.
1
2