Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése

Kérdés: Alkalmas a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén elvárt munkáltatói igazolás az Flt.-ben meghatározott adattartalommal rendelkező igazolás kiváltására, vagy a jogviszony megszűnése esetén mindkettőt ki kell adni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. "Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén" című fejezetrészében meghatározott módon, a munkaviszony megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kötelezés visszamenőleges bejelentésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Ff-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés azt erősíti, hogy nem kizárólag a munkavállalók kiválasztási folyamatára, hanem a próbaidő tartamában nyújtott teljesítmény monitorozására is indokolt kellő figyelmet fordítani.A próbaidő lejártát követően a munkavállaló indokolt védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: A biztosítási idő rövidsége miatt hátrányosan befolyásolhatja a munkaviszony megszüntetése az ellátásra való jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki jelenleg keresőképtelen állományban van, de rövidesen lejár a táppénzes ideje, és a komplex felülvizsgálat alapján várhatóan rokkantsági ellátásra lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszony megszüntetése nem befolyásolja hátrányosan a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, sőt egyenesen "előnyös", hiszen a 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése jogosultági feltételként írja elő, hogy az igénylő ne folytasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
Részlet a válaszából: […] Az érvényes munkaszerződés alapján a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a munkavállalóval szemben, így a keresőképtelenség megszűnését követően biztosítania kell számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket.Az Mt. 65. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkaszerződés módosítása GYED alatt

Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a felek a munkaszerződést bármikor módosíthatják, de ehhez elengedhetetlen feltétel a közös megegyezés és a módosítás írásba foglalása. A bírói gyakorlat a közös megegyezés meglétét nagyon szigorúan vizsgálja, és csak a felek kifejezett, határozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Munkaviszony megszüntetése GYES, GYET ideje alatt

Kérdés: Köteles meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadság időtartamát a gyermek 10 éves koráig a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló eredetileg csak a gyermek 3 éves koráig igényelte a GYES-t és a fizetés nélküli szabadságot, de időközben kiderült, hogy a gyermek szívbetegsége miatt 10 éves koráig GYES-en maradna? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha ugyanez az édesanya, aki három kiskorú gyermeket nevel, nem GYES-t, hanem gyermeknevelési támogatást igényel?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerint gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, valamint a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas munkavállaló korábban is csak akkor volt jogosult táppénzre, ha szünetelt a nyugdíjának folyósítása (pl. mert elérte a kereseti korlátot), és ezért a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetnie. 2019. január 1-jétől azonban már egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
2
3
5