Munkaidő beosztása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben történő munkaidő-beosztás nagy szabadságot biztosít a munkáltatónak, ebben az esetben is be kell azonban tartani néhány olyan általános szabályt, amely védi a munkavállalót.A két műszakos (vagy több műszakos) munkarend [Mt. 90. § b) pont] természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Ügyelet és készenlét

Kérdés: Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 110. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Ez a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás megvalósulhat ügyelet vagy készenlét formájában. Az Mt. 110. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő beosztását és részletszabályait az Mt. szabályozza átfogóan. A törvény az 50. és az 56. alcímek alatt rendezi a kérdéssel kapcsolatos munkaidő--beosztási szabályokat.Az Mt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-a akképpen rendelkezik, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha például a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésével összefüggő biztosítotti bejelentést az új Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal kell megtenni az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet tartama minősül. A rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

Kérdés: Hogyan érinti a munkaidő vasárnapra történő beosztásának munkajogi szabályait a kiskereskedelmi szektorban elrendelt vasárnapi munkavégzés tilalma?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a munkaidő vasárnapra történő beosztására vonatkozó elő­írásokat, a 140. §-ában foglalt rendelkezések pedig a vasárnapi munkavégzés esetén az érintett munkavállalókat megillető bérpótlék (vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Nemzetközi fuvarozást végző sofőr munkaideje, pótlékai

Kérdés: Mennyi lehet a ledolgozott idő, a pihenőidő és a rendelkezésre állási idő egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőr foglalkoztatása esetén? Milyen esetben kell alapbért, illetve pótlékokat fizetni? Végezheti egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáját?
Részlet a válaszából: […] A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének (utazó munkavállalók) munkavégzését a magyar jogszabályok mellett több nemzetközi szerződés is szabályozza. Ilyen a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CIII. tv. módosította többek között az Mt.-t is. A módosítások többsége 2013. augusztus 1-jével lépett hatályba. A módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.
1
2
3
7