130 cikk rendezése:
21. cikk / 130 Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
22. cikk / 130 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadságra lesz jogosult az édesanya, akinek 2020. május 27-én lejár a GYES-e, ha május 28-án visszamegy dolgozni? A munkavállaló 1981-ben született, 2011. szeptember 1-jétől, első gyermeke születése óta van otthon, és azóta CSED-ben, GYED-ben, illetve GYES-ben részesül, és 2011-ben nem vett ki szabadságot.
23. cikk / 130 Egy munkáltató, két munkaviszony
Kérdés: Létesíthető jogszerűen munkaviszony a gondnoki feladatok ellátására egy munkavállalóval abban az esetben, ha ugyanazzal a kft.-vel már érvényben van egy napi 8 órás munkaszerződése targoncás munkakörre? Abban az esetben, ha nincs jogi akadálya ennek a megoldásnak, hány órában foglalkoztatható a dolgozó?
24. cikk / 130 GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell kiadni a dolgozó szabadságát abban az esetben, ha jelenleg GYED-ben részesül, de 2020. január 13-tól vissza kíván térni a munkahelyére az ellátás folyósítása mellett? Ki kell vennie a tárgyévi szabadságot a visszatérést követő három hónapon belül? Van valamilyen kötelezettsége a foglalkoztatónak a GYED folyósítója felé ebben az esetben?
25. cikk / 130 Apákat megillető pótszabadság
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője abban az esetben, ha egy férfi munkavállalónak gyermeke született, és igénybe kívánja venni az apákat megillető pótszabadságot?
26. cikk / 130 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: Igényelheti mindkét gyermek után a pótszabadságot az apa abban az esetben, ha egy házaspár két gyermeket nevel, akik közül a nagyobb gyermek a feleség első házasságából született, a kisebbik pedig közös? Mi a feltétele, hogy a munkavállaló a feleség gyermeke után is jogosult legyen a pótszabadságra?
27. cikk / 130 Közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
28. cikk / 130 Munkaidő-kedvezmény kiadása
Kérdés: Meddig adhatja ki a munkáltató a hozzátartozó utáni, illetve az apákat megillető munkaidő-kedvezményt?
29. cikk / 130 Felmondási időre járó szabadság
Kérdés: Jogosult a felmondási időre járó szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmenti a munka-végzési kötelezettsége alól?
30. cikk / 130 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
