Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A táppénzre való jogosultságot a keresőképtelenséget megelőző folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg, hogy ki jogosult táppénzre.Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Távolléti díj és táppénz alapja

Kérdés: Hogyan alakul a betegszabadság idejére járó távolléti díj és a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki havonta a minimálbérig a személyijövedelemadó-törvény, az e feletti kereset vonatkozásában pedig az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásra vonatkozó törvény szabályai szerint adózik és fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj összegének a meghatározása során nincs jelentősége annak, hogy az érintett munkavállaló milyen formában tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Így a kérdésben említett dolgozó esetében is a távolléti díj összegét az Mt. 148-152. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénzének egyharmadát valóban nem kell megfizetnie a munkáltatónak, az alábbiakban leírtak miatt. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató az 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 26. § (1) bekezdésébe foglalt kógens előíráskövetkeztében a gyermekgondozási segély összegéből a nyugdíjjárulékot le kellvonni. Olvasóink tehát jól értelmezik a szabályt, a gyermekgondozási segélybenrészesülő személy a segély összege után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a biztosított egyéni vállalkozó azSzja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
1
2