Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] ...feltéve, hogy az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások (végkielégítés, jubileumi jutalom) noha nyugdíjjárulék-alapot képeznek, de nem hosszabbítják meg a biztosítási jogviszonyt, ami jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...járó munkaviszonyban is áll, vagy a Köznev-tv., valamint a Felsőokt-tv. szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Jogosultsági idő megvásárlása

Kérdés: Igazolt 38 év 9 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő esetén megvásárolható a 40 évhez szükséges idő?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő egyéni vagy társas vállalkozók), vagy a biztosításuk szünetel, továbbá akikre a társadalombiztosítási kötelezettség az Európai Unió koordinációs rendeletei és nemzetközi szerződés értelmében sem terjed ki.A megállapodás a tárgyhónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell szüneteltetni. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...időt szerzett, ésbiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...8/1983. -PM együttes rendelet 26. §-a értelmében azátmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülőmegváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozószabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...Jugoszlávia egyik utódállamát, Szlovéniát szándékosan kihagytuk az utódállamokfelsorolásából, mivel 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamává vált.Amennyiben a kérdésben jugoszláv állampolgárságúnak feltüntetett személyesetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.