11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 11 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
3. cikk / 11 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
4. cikk / 11 Koreai állampolgárságú kiküldöttek ehója
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.
5. cikk / 11 Maláj állampolgár megbízási jogviszonya
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
6. cikk / 11 Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya
Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
7. cikk / 11 USA-ba kirendelt munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell levonni a közterheket annak a kirendelt munkavállalónak az esetében, aki 2011. augusztus 19-től 2012. augusztus 18-ig az Amerikai Egyesült Államokban, az ottani leányvállalatnál végzi a munkáját, és a fizetését itthonról kapja? Tavaly Magyarországon fizette meg az adót és a járulékokat, de ebben az évben az USA-ban adózik. Adóelőleget jelenleg nem vonnak tőle, de 18,5 százalék járulékot igen. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan változik abban az esetben, ha októberig maradnia kellene?
8. cikk / 11 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
9. cikk / 11 Társasház szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Egy társasháznak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a mellékfoglalkozású választott tisztségviselő díja, a nyugdíjas választott tisztségviselő díja, a munkaviszonyban álló takarító, illetve a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalói után?
10. cikk / 11 Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.