Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...a Kata-tv 7. §-ának január 1-jén hatályba lépő új (1a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. A kérdésben említett vállalkozó úgy döntött, hogy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kft. tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...alá, és Magyarországon járulékot nem kell utána fizetni. A közösségikoordinációs szabályok szerint ugyanis a munkavállaló annak az egyetlenországnak a társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik, amelyben akeresőtevékenységét folytatja. Ugyanez vonatkozik az esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyidejűleg több tagállamban valósul meg amunkavállaló foglalkoztatása. Az általános szabály értelmében a dolgozó annakaz egyetlen országnak a társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik, amelyben akeresőtevékenységét folytatja, ezért a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Vezető tisztségviselő munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja-e munkaviszony keretében a vezető tisztségviselői (üzletvezető, ügyvezető stb.) tisztségét a gazdasági társaság tagja, különös figyelemmel az egyszemélyes gazdasági társaság tagjára, illetve a közkereseti és betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése.Ezért a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult egyetlen természetesszemély beltagja – a munkáltatói jogkört főszabályként gyakorló személy -munkavállalóként annak ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyihozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából az ügyvezetőmunkabére nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető az ügyvezetésen kívül egyéb munkát (mellékszolgáltatás) is végzett volna; b) a kifizetési bizonylatokat vizsgálva csak egyetlen jogcímen történt kifizetés, ügyvezetői tiszteletdíj címén;c) a kifizetett összegek minden esetben meghaladták a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.