Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szerződés szerinti munkabér

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] ...díj összege alapján kerül kiszámításra a táppénz alapja.Az Mt. 152. §-a értelmében a távolléti díj kiszámításakor az alapbért kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...2009. augusztus 1-jétől a távollétidíj 70 százalékára csökkent. (A távolléti díj mértéke a távollét idejénérvényes személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék és rendkívülimunkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...afogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nemmunkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Táppénz és terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: A minimálbér kétszeresének harmincadrésze, vagy a tényleges kereset alapján kell-e kiszámítani a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonya 2003 januárjában kezdődött, 2008. október 28-ig GYED-ben részesült, felhalmozott szabadságát 2008. október 29.-december 8-ig vette igénybe, december 9-től 29-ig betegszabadságon volt, 2008. december 30-tól 2009 január 27-ig táppénzben részesült és 2009. január 28-ától terhességi-gyermekágyi segélyt kap? A dolgozó alapbére 180 000 forint/hó. 2008-ban az október 29-től december 8-ig tartó szabadságának időtartamára (41 nap) 250 435 forintot kapott.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először, hogy a táppénz összegét milyen jövedelemfigyelembevételével lehet megállapítani. Sem a jogosultságot (2008. december30.) megelőző naptári évben, sem a jogosultságot megelőzően nincs a dolgozónak180 naptári napi jövedelme, ezért táppénzét a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv.28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltakszerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér teljes összegeképezte a járulékok alapját.A Tbj-tv. 2008. január 1-jei módosításával annyi változástörtént, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén

Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 10. §-ának (2) bekezdése értelmében atartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés,prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeresszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.