4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Nagyszülő GYED-e, GYES-e

Kérdés: Jogosult GYED-re, illetve GYES-re egy munkaviszonyban álló nagyszülő, ha igen, mikortól? A GYED-en töltött idő beleszámít a nagyszülő szolgálati idejébe és a nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár részére az ellátás [Eb-tv. 42/B. § (1) bekezdése]. A GYED iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán röviden áttekintjük a hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás szabályozását, ugyanis abban 2014. január 1-jétől markáns változás következett be. A Felsőokt-tv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a hallgató hallgatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózónak minősül, és utána a kis­adózó vállalkozás a havi 50 ezer forintos tételes adót fizeti meg. Biztosítotti bejelentését is ennek megfelelően főállású társas vállalkozóként (30. kód) kell a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nyugdíjas vállalkozó

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...ésaz önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járóöregségi nyugdíjban,részesülő személyekre is.Ami a bejelentési kötelezettséget illeti, amikor a fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget, 15 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíj összege kieső idő esetén

Kérdés: Magasabb összegű lesz-e a kieső idő miatt a megállapított nyugdíj annak az 1953. január 21-én született munkavállalónak az esetében, aki 1971. július 1-jén kezdett dolgozni, a munkaviszonya folyamatos, és 1992. március 30-tól 1993. szeptember 30-ig munkanélküli-ellátásban részesült? Kérheti-e majd 2012-ben a kedvezőbb nyugdíj-megállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezőbb számítás alapján határozza meg a végsőösszeget. Ezt természetesen nem kell kérnie az igénylőnek, ezért nem tartalmazaz igénybejelentés nyomtatványa erre vonatkozóan egy sort sem.Arra a felvetésre viszont, hogy 2012-ben ugyanilyenszabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytató nyugdíjast az előírtkereseti korlát elérésekor – amely nyugellátásának folyósítását érinti-bejelentési kötelezettség terheli tíz munkanapon belül a NyugdíjbiztosításiIgazgatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Korengedményes nyugdíjas megbízott

Kérdés: Létesíthető-e megbízási jogviszony a korábbi munkáltatóval korengedményes nyugdíjazás után? Megtehető-e ez vállalkozási jogviszony keretében? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytató nyugdíjast az előírtkereseti korlát elérésekor – amely nyugellátásának folyósítását érinti -bejelentési kötelezettség terheli tíz munkanapon belül a nyugdíj-biztosításiigazgatóság felé. A 2008. január1-je előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...– a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosításijárulékot, egyben a nyugdíjjárulékot is a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés jogával -havi 125 ezer forint alapulvételével kell megfizetni.Ez a minimális járulékalap nemcsak a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2