31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
2. cikk / 31 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 31 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
4. cikk / 31 Magyar cég külföldi telephelyén dolgozó munkavállaló
Kérdés:
Van arra lehetőség, hogy magyar székhelyű cég magyar munkavállalóját a külföldi (Németország) telephelyen foglalkoztassa, és a társadalombiztosítási jogviszonya, illetve az adózási illetősége is az első munkanaptól kezdve a külföldi államban legyen? A cég rendelkezik Németországban telephellyel.
5. cikk / 31 Külföldi munkavállaló magyarországi munkavégzése
Kérdés: Hogyan alakul a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által magyarországi munkavégzésre kiküldött izraeli állampolgárságú és külföldinek minősülő munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a munkavállaló 2016-2017. évben már dolgozott kiküldöttként Magyarországon, majd 3 évig egy magyarországi cég alkalmazásában állt? A jelenlegi kiküldetés 2021. április 1-jétől 2022. december 31-ig tart. Alkalmazható ebben az esetben a kiküldöttekre vonatkozó kedvezményszabály a biztosítási jogviszony megállapításakor?
6. cikk / 31 Ügyvezető külföldi munkavállalása
Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
7. cikk / 31 Kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a magyar munkáltatónál a Belarusz Köztársaságban két hónapos kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonya? A dolgozók Magyarországon rendelkeznek állandó lakcímmel. Van valamilyen bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a NEAK-hoz a kiküldetéssel összefüggésben? Ki és milyen formában igazolja a kiküldetés ideje alatt bekövetkező keresőképtelenséget?
8. cikk / 31 Németországban dolgozó munkavállaló álláskeresési ellátása
Kérdés: Melyik munkáltatónak kell kiadnia az igazolólapot az álláskeresési ellátás megállapításához abban az esetben, ha a magyar munkáltatónál a biztosítási jogviszony szünetel, mert a dolgozó jelenleg Németországban dolgozik?
9. cikk / 31 Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén
Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
10. cikk / 31 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
