12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
2. cikk / 12 Indiai állampolgárok családi adókedvezménye
Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
3. cikk / 12 Külföldi munkavállaló családi kedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyarországon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
4. cikk / 12 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
5. cikk / 12 Egyházközség kifizetései
Kérdés: Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogviszonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?
6. cikk / 12 Közös háztartásban élő elvált szülők családi kedvezménye
Kérdés: Megállapítható-e az apa részére a családi kedvezmény abban az esetben, ha a házastársaknak három közös gyermekük született, ezután elváltak, de a válás után is közös háztartásban élnek, a férj gyermektartási díj fizetésére kötelezett, melyet fizet is, és az adóelőleg megállapításánál együttesen nyilatkoznak a családi kedvezmény érvényesítéséről úgy, hogy az apa kéri a kedvezmény érvényesítését? Az anya a családi pótlékot az egyedülállóknak járó összegben kapja.
7. cikk / 12 Társadalombiztosítási azonosító jel
Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
8. cikk / 12 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
9. cikk / 12 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
10. cikk / 12 Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban
Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?