Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint családi járulékkedvezményként az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege terhére lehet érvényesíteni.Az első házasok kedvezménye annak a párnak jár, amelynek legalább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme – ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját -, valamint nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel szerzett jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyra tekintettel egy esetleges adóellenőrzés életszerűen vélelmezhetné az átvállalt járulék összegét megbízási díjnak, annak összes következményével.Célszerűbb volna, ha az összeget megbízási díjként fizetnék ki a kültag számára. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységből származó jövedelem, különösen a vállalkozó jövedelem és vállalkozói osztalékalap, átalányadó-alap, a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.A feltételek fennállása esetén az Szja-tv. 29/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ellátásokra sem.A nemzetközi egyezmények felülírhatnák ezt a szabályozást, ezek viszont általában a járulékfizetésre és a nyugdíjszabályokra, néhány esetben a munkanélküli-ellátásra és az egészségbiztosításra vonatkoznak, a családtámogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...több biztosítási jogviszonyban álló személynek mind a táppénzre, mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra való jogosultságát, valamint az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Ezért a jogosultságokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Ausztriában élő ügyvezető közterhei

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar magánszemélynek, aki egy magyar társaság 50 százalékos tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, és Ausztriában telepedett le a családjával, ahol eltartottként válik biztosítottá a férje által megfizetett járulékok alapján? Mindkét államban rendelkezik lakóhellyel, de Magyarországon évente maximum 60 napot tartózkodik, amely a cég ügyeinek lebonyolításához szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Amennyiben az említett hölgy ügyvezető Ausztriában bármilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Egyházközség kifizetései

Kérdés: Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogvi­szonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...személynek kell tekinteni azt is, aki az egyház részére végzett egyházifeladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül.Megítélésünk szerint e pont alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha akántori feladatokat ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása

Kérdés: Kérheti-e nyugdíja megállapítását az az 1957-ben született magánszemély, aki 30 év szolgálati idővel rendelkezik, és szeptember 1-jén kiváltotta az őstermelői igazolványát, tekintettel arra, hogy az őstermelők biztosításának egyik feltétele, hogy az őstermelő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig összesen legalább 20 év szolgálati időt szerezzen? A Tny-tv. 68. §-ában foglaltak szerint életkortól függetlenül kérhető a szolgálati idő megállapítása.
Részlet a válaszából: […] ...szolgálni, hogy azok az idősebb korban lévő őstermelők, akik eddignagyon csekély szolgálati időt szereztek, és a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárbetöltésig hátralévő időben hiába lennének biztosítottak, anyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 év szolgálati időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Társadalombiztosítási azonosító jel

Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási azonosító jel (taj) az egészségügyi,a szociális és a társadalombiztosítási (egészség- és nyugdíj-biztosítási),valamint a magánnyugdíjrendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokban a személyeketazonosító kód, amelyet a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.
1
2