Díjazás elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani.A kérdés megválaszolásához viszont pontosítanunk kell két fogalmat. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az a fentiek közül mely pótlékokat foglalja magában. A bérpótlékok a munkavállalót jogosultságtól függően megillető többletdíjazások, és e rendeltetésük nem veszhet el azáltal, hogy az Mt. lehetővé tette bizonyos pótlékok alapbéresítését. Továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] ...pótlék, rendkívüli munkák után járó pótlékok, készenlét, ügyelet pótléka, munka­szüneti napi munkavégzés pótléka), távolléti díjra, állás­idő után járó díjazásra való jogosultsága.A munkáltatónak olyan nyilvántartással kell rendelkeznie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Biztonsági őrök munkaidő-beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha egy bankban éjjel-nappali őrzést végző biztonsági őrök munkaidejét úgy osztja be, hogy a beosztás szerinti munkavégzés napjain reggel 07.00-től 19.00 óráig 12 óra munkaidő, ezt követően 19.00 órától másnap 07.00 óráig 12 óra ügyelet? Az ügyelet idején a bank nincs nyitva, az őrök időnként körbejárják a területet, egyébként pihennek. Az ügyelet idejére a munkavállalók 40 százalékos pótlékot kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...kérdést egyrészről a munkaidő-beosztás és ügyeletelrendelés, másrészt a díjazás jogszerűségét illetően is szükséges megválaszolni. A munkaidő-beosztás szabályai szerint a munkavállaló beosztás szerintia) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,b) heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Munkaidő beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munka­idejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...teljes napi munkaidő és a részmunkaidő között az az alapvető különbség, hogy részmunkaidő meghatározása esetén a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai arányosan csökkenthetők, míg rövidebb teljes munkaidő esetén nem.Az általános beosztási szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...is megilletik, amelyek rendes munkavégzés esetén megillették volna, illetve jár még a munkavállalónak a rendkívüli munkavégzéssel azonos díjazás (ennek ellenére az új szabályozás szerint a készenlét alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának). A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók szabadsága

Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a napi nyolcórás teljes munkaidőben foglalkoztatottmunkavállaló esetén azt jelenti, hogy a szabadság napjára nyolc órára esőtávolléti díjat kell fizetni akkor is, ha egyébként beosztása szerint ennéltöbbet vagy kevesebbet kellett volna dolgoznia. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Jutalék beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
Részlet a válaszából: […] ...távollétidíj-számítás szabályainak ismertetése és a kérdéskonkrét megválaszolása előtt érdemes kitérni arra, hogy a munkavállalót mikor,milyen esetekben illeti meg távolléti díj.Az Mt. 151. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, hamunkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a munkaidőkeretbenrendelkezésre álló munkaidőt nem használja fel teljes mértékben, amunkavállalókat az állásidőre járó díjazás, vagyis személyi alapbér illeti meg.Mindezeken túlmenően 2009. június 1-jétől léptek életbe azokaz Mt.-t érintő módosítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
1
2