10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása
Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
2. cikk / 10 Eltartott GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
3. cikk / 10 20 éves iskolás gyermek biztosítása
Kérdés: Milyen módon válhat biztosítottá egy munkavállaló 20 éves gyermeke, akinek semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, jelenleg térítésköteles iskolába jár, és eltartottként az édesanyjával él egy háztartásban? Milyen módon lehet jogosult a gyermek az egészségügyi szolgáltatásokra?
4. cikk / 10 Társadalombiztosítási azonosító jel
Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
5. cikk / 10 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
6. cikk / 10 Egyetemi hallgató hallgatói jogviszonya
Kérdés: Egyetemi hallgató esetében kell-e a hallgatói jogviszony nyári megszakadása esetén járulékot fizetni július-augusztus hónapra?
7. cikk / 10 Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
8. cikk / 10 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
9. cikk / 10 Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai
Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
10. cikk / 10 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?