Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenné,főszabály, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenülmegelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képezőjövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van legalább 180naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...annakmegszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, ésa Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén akeresőképtelenséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapján érvényes minimálbér kétszereseharmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban az anyapénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme (a betegszabadságcímén kifizetett jövedelem) a minimálbér kétszeresét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...alapját, és nem a minimum-járulékalap, illetőleg nem a minimálbér.További kedvezmény, hogy a vállalkozói kivét összegét a pénzbeliegészségbiztosítási járulék nem terheli [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. Ha azegyéni vállalkozó a heti 40 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani, ha az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, tényleges keresete – mely a fizetett szabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...nyomtatványt, valamint – ha az irányadó időszakban a biztosítási jogviszonyban változás történt – a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási járulék alapjáról" igazolást. Amennyiben a terhességi-gyermekágyi segélyt a szülés napjától igénylik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalék,b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2003. évben 1,5 százalék, 2004. évben 0,5 százalék."A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke továbbra is 3 százalék.2003. január 1-jétől a foglalkoztatott nem fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.