Családi pótlék adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ilyenbevételt szerző élettárs tekintetében a családi pótlék összegét az adóévbenmegszerzett, adóterhet nem viselő egyéb jövedelemnek minősítette 2009.szeptember 1-jétől kezdődően.Az Alkotmánybíróság előtt több indítványozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében

Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ilyen bevételt szerző élettárs tekintetében a családipótlék összege az adóévben megszerzett, adóterhet nem viselő egyéb jövedelemnekminősül. Ez azt jelenti, hogy a családi pótlék címén szerzett bevétel ötvenszázaléka a jogosultnál, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen juttatásban nem is részesül, ugyanis atitoktartási (hallgatási díj) az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozóegyéb jövedelemként a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján nem minősül járulékalapotképező jövedelemnek. Ebből adódóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.