13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés: Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munka-viszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
2. cikk / 13 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
3. cikk / 13 Keresőképtelenség egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon táppénzre egy egyéni vállalkozó, aki két éve folytatja a tevékenységét, de április 17-től szünetelteti a vállalkozását, és május 22-től keresőképtelen, előreláthatóan nagyon hosszú ideig?
4. cikk / 13 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Teljes hónapra vagy csak az adott naptári napokra kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó hónap közben kezdi a szüneteltetést, illetve nem a hónap első napjától folytatja ismét a tevékenységét?
5. cikk / 13 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
6. cikk / 13 Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kisadózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
7. cikk / 13 Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
8. cikk / 13 Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
9. cikk / 13 Terhességi-gyermekágyi segély igénylése egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát annak a munkavállalónak, aki 2013. október 31-től szünetelteti a vállalkozását, 2013. november 1-jétől munkaviszonyban áll, és ebben a jogviszonyban terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet adott be?
10. cikk / 13 1951-ben született, korhatár előtti ellátásban részesülő orvos
Kérdés: Kaphatja továbbra is a nyugdíjat, ha folyamatosan dolgozik, vagy áprilisban választania kell annak az 1951-ben született, egyéni vállalkozóként működő, területi ellátási kötelezettséggel bíró házi gyermekorvosnak, aki a munkája mellett 2008 óta részesül előrehozott öregségi nyugdíjban, és 1975 óta folyamatos a jogviszonya?
