Munkaidő beosztása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben történő munkaidő-beosztás nagy szabadságot biztosít a munkáltatónak, ebben az esetben is be kell azonban tartani néhány olyan általános szabályt, amely védi a munkavállalót.A két műszakos (vagy több műszakos) munkarend [Mt. 90. § b) pont] természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkáltató által elrendelt képzés

Kérdés: Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
Részlet a válaszából: […] A kérdés több jogszabályi rendelkezést is érint, amelyek egységes átlátásához érdemes a kérdés különböző aspektusait először önmagukban megvizsgálni.A továbbképzés tekintetében a munkaviszonyra vonatkozó alapelvek irányából kell megközelíteni a szituációt. Az Mt. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. §-a egyértelműen kimondja, hogy a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Munkaidő beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a hétköznap 06.00 órától 14.20-ig, illetve 09.40-től 18.00 óráig tartó két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidejét 4 havi munkaidőkeretben számolja el úgy, hogy kéthetente szombati napra 06.00-tól 10.00-ig túlórát rendel el, és így a munkaidő beosztása egyenlőtlen lesz?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés nem erre irányul, de a benne foglaltak alapján fontos felhívni a figyelmet, hogy a régi Mt. több műszakos munkarendre vonatkozó fogalmi meghatározását az Mt. nem vette át. Helyette – teljesen más koncepciót követve – bevezette a több műszakos tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet tartama minősül. A rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat az Mt. 134. §-a tartalmazza. E szabályok szerint a munkáltató nyilvántartja– a rendes és rendkívüli munkaidő,– a készenlét,– a szabadságtartamát.Ahhoz képest, hogy milyen fontossággal bír a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Szombati munkavégzés

Kérdés: Helyesen jár el az az élelmiszer- és vegyi­áruüzlet-hálózatot üzemeltető munkáltató, ahol a munkavállalók minden hétköznap 8 órát dolgoznak a boltok nyitvatartási idejéhez igazodóan, de az üzletek szombaton is nyitva tartanak 8.00 és 12.00 óra között, ezért az a munkavállaló, aki szombatra be van osztva, hétfőn csak 4 órát dolgozik, 12.00 órától, így megvan az összefüggő 48 óra pihenőidő is? Korábban a munkavállalók a szombati munkavégzésért 100 százalékos pótlékot kaptak, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak, de a munkáltató nem szeretne folyamatosan túlórát tervezni.
Részlet a válaszából: […] Fő szabály szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). A heti pihenőnapok egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására azonban csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] A magyar munkajogi szabályozás nem használja a túlóra fogalmát, hanem a rendkívüli munkaidőt definiálja. Az Mt. szabályai szerint rendkívüli munkaidőnek minősüla) a munkaidő-beosztástól eltérő,b) a munkaidőkereten felüli,c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CIII. tv. módosította többek között az Mt.-t is. A módosítások többsége 2013. augusztus 1-jével lépett hatályba. A módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.
1
2