15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kedvezményszabály alkalmazása táppénz megállapítása során
Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?
2. cikk / 15 Gyermekápolási táppénz külföldi előzmény esetén
Kérdés: Mennyi lesz a GYÁP alapja, illetve mértéke annak az édesanyának az esetében, aki 2020. november 2-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és a 2020. november 24-től november 30-ig terjedő időtartamra gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt? Az anya Magyarországon volt biztosított 2009. október 1-jétől 2015. április 17-ig, majd Németországban biztosított (E104 nyomtatvány szerint) 2015. május 6-tól 2019. május 12-ig, 2018. május 14-én gyermeke született, Magyarországra visszatérve álláskeresési járadékban részesült 2019. április 17-től 2019. május 1-jéig, GYED-ben részesült 2019. május 1-jétől 2020. július 31-ig (veszélyhelyzet miatt), GYES-ben részesül 2020. július 1-jétől jelenleg is. A szerződés szerinti jövedelme 300 000 forint/hó. Korábbi GYED-alapja 4966,67 forint/nap. A kedvezményszabályt lehet érvényesíteni ebben az esetben?
3. cikk / 15 Üzemi baleset
Kérdés: Üzemi balesetnek minősítheti a kifizetőhely az alábbi esetet? Egy munkaruha és védőruha viselésére kötelezett munkavállaló az öltözőbe menet, reggel háromnegyed hatkor megbotlott, elesett, és eltört a lába, mentővel szállították kórházba. A dolgozó munkaidejének a kezdete reggel 6 óra, azaz a baleset idején még nem kezdte el a munkát.
4. cikk / 15 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
5. cikk / 15 Baleseti táppénz időtartama
Kérdés: Meddig folyósítható a baleseti táppénz annak a munkavállalónak, aki 2017. december 11-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, korábban 2016. december 7-től 2017. december 6-ig baleseti táppénzben részesült, és 2018. május 10-től korábbi üzemi balesetéből eredően ismét keresőképtelenné vált, és előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen marad?
6. cikk / 15 Táppénz alapja, időtartama
Kérdés: Meddig lesz jogosult táppénzre, és mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak, aki 2018. február 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2018. június 4-től keresőképtelen, és betegszabadságát már kimerítette, így az első naptól táppénzt kap? A dolgozó munka-bére 300?000 forint/hó, előzetes szerződéses munkaviszonya 2017. április 3-tól 2017. április 23-ig tartott, és e jogviszonyában bekövetkezett üzemi balesetéből kifolyólag baleseti táppénzben részesült 2018. január 31-ig.
7. cikk / 15 Baleseti táppénz
Kérdés: Elszámolható baleseti táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben?
A munkavállaló 2014. március 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2014. február 28-ig tartott. A dolgozó 2014. április 14-től 2014. május 11-ig "1"-es kóddal keresőképtelen állományba került, amely a korábbi munkáltatójánál 2013. december 11-én elszenvedett üzemi balesetével van összefüggésben. A dolgozó az első keresőképes napján, 2014. május 12-én munkába menet közúti balesetet szenvedett, kórházba került, a kórházi ápolása május 27-ig tartott, és 2014. május 28-tól jelenleg is keresőképtelen.
A munkavállaló 2014. március 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2014. február 28-ig tartott. A dolgozó 2014. április 14-től 2014. május 11-ig "1"-es kóddal keresőképtelen állományba került, amely a korábbi munkáltatójánál 2013. december 11-én elszenvedett üzemi balesetével van összefüggésben. A dolgozó az első keresőképes napján, 2014. május 12-én munkába menet közúti balesetet szenvedett, kórházba került, a kórházi ápolása május 27-ig tartott, és 2014. május 28-tól jelenleg is keresőképtelen.
8. cikk / 15 Táppénz alapja
Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?
9. cikk / 15 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
10. cikk / 15 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?