Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége

Kérdés: Melyek a lényeges eltérési pontok a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége idejére megállapított egészségügyi szabadság és az egyéb biztosítottakat megillető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében folyósított táppénzellátás között?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetükből eredően – a keresőképtelenség tartamára az Eb-tv. V. fejezetében részletesen szabályozott egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai helyett a Hszt. eltérő rendelkezései alapján jövedelemjelleget viselő juttatásban részesülnek.Lényegi elkülönítés, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Szerződés szerinti munkabér

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] ...valóban több olyan eset is van, amikor a munkavállaló szerződés szerinti munkabére szükséges egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás alapjának megállapításához.Az Eb-tv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében szerződés szerinti havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, attól függetlenül, hogy ez alatt az idő alatt jogosult-e ellátásra, a táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló biztosítása szünetel.A biztosítás szünetelése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetése, illetve aktualitása miatt a keresőképtelenséggel társítjuk, azonban a betegszabadság nem egészségbiztosítás pénzbeli ellátás, annak feltételeit nem az Eb-tv., hanem az Mt. szabályozza. Azt viszont, hogy ki minősül keresőképtelennek, az Eb-tv. 44....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, munkaerő-piaci járulék – fizetnie kell. Ebből következik, hogy a pénzbeli ellátások alapjaként figyelembe kell venni.Más kérdés, hogy a munkáltató milyen kedvezményeket vehet figyelembe, ha a dolgozóknak megadta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?
Részlet a válaszából: […]  A Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében szünetel abiztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítésideje alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyravonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Munkabérből történő levonás alacsony jövedelem esetén

Kérdés: Végrehajtható-e az adóhivatal által küldött jövedelemletiltás, ha a munkavállaló bruttó bére, és így a nettó bére sem éri el a minimumnyugdíj összegét, vagyis 2012-ben a 28 500 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...adóssal szemben fennálló munkavállalóimunkabér-követelés,c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér éstársadalombiztosítási ellátás.Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérneklegfeljebb 50 százalékáig terjedhet.E rendelkezés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 137. § alapján a munkavállalót a betegsége miattikeresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. A betegszabadság a munkavállaló betegsége esetén jár. Ebből következik,hogy az első naptól jár táppénz– a gyermek ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a keresőképtelensége idejére nem kíván erre járóellátást igénybe venni, társadalombiztosítási szabálytalanságot nem követ el,de arra sem kötelezhető a munkáltatója, hogy utólag hozzájáruljon akeresőképtelenség miatti távolléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és az egészségbiztosítási járulék alapját:a) a foglalkoztató által megállapított és folyósítotttársadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem afoglalkoztatót terhelő összege,b) az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.
1
2