29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
2. cikk / 29 Kilépés ellátás folyósítása alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállaló egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának ideje alatt lép ki a munkáltatójától? Jogosult lesz az ellátásokra kilépése után is a munkavállaló, vagy elveszíti a jogosultságát a munkaviszony megszüntetése után?
3. cikk / 29 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: A biztosítási idő rövidsége miatt hátrányosan befolyásolhatja a munkaviszony megszüntetése az ellátásra való jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki jelenleg keresőképtelen állományban van, de rövidesen lejár a táppénzes ideje, és a komplex felülvizsgálat alapján várhatóan rokkantsági ellátásra lesz jogosult?
4. cikk / 29 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
5. cikk / 29 Munkaviszony megszüntetése GYES, GYET ideje alatt
Kérdés: Köteles meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadság időtartamát a gyermek 10 éves koráig a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló eredetileg csak a gyermek 3 éves koráig igényelte a GYES-t és a fizetés nélküli szabadságot, de időközben kiderült, hogy a gyermek szívbetegsége miatt 10 éves koráig GYES-en maradna? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha ugyanez az édesanya, aki három kiskorú gyermeket nevel, nem GYES-t, hanem gyermeknevelési támogatást igényel?
6. cikk / 29 Közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
7. cikk / 29 Kft.-tag rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
8. cikk / 29 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
9. cikk / 29 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mennyi időre kell megszüntetnie a munkaviszonyát annak a magánszemélynek, aki 2018. június 15-től rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, de az ellátás iránti igényét elutasították, mert keresőtevékenységet folytat? Elegendő, ha fizetés nélküli szabadságot igényel, vagy csak a munkaviszony megszüntetése felel meg a jogszabályoknak? Az ellátás igénylése után a dolgozót tovább foglalkoztatják, de az alkalmazás feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy a munkaviszony ne veszélyeztesse a jogosultságot.
10. cikk / 29 Rokkantsági ellátás igénylése
Kérdés: Hogyan kell elindítani egy 2017. jú-nius 14. óta folyamatosan táppénzen lévő, munka--viszonyban álló dolgozó rokkantságiellátás- -igénylését? Mikor és milyen nyomtatványon kell beadni a kérelmet? A munkaviszony megszüntetésekor valóban meg ki kell fizetni a dolgozó részére a táppénz idejére is járó szabadságot?
