Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Szabadság felmentési idő alatt elhelyezkedő munkavállaló esetében

Kérdés: Hány munkanap rendes szabadság illeti meg a dolgozót a 2006. február 1-jén kezdődő munkaviszonyára tekintettel abban az esetben, ha előző munkáltatójánál a munkaviszonya csak 2006. február 28-án szűnt meg, de már a felmentési idő alatt elhelyezkedett? Az átfedés idejére mindkét jogviszonyban jár a szabadság? A dolgozó életkora szerint járó szabadsága évi 20 munkanap.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés alóli felmentési időre vonatkozó előírásokataz Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató rendes felmondásaesetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke afelmondási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Felmondás alatt álló dolgozó betegsége

Kérdés: Jogosult-e felgyógyulása után a felmentésre az a felmondás alatt álló dolgozó, akivel úgy állapodott meg a cég, hogy a felmondási idő felét ledolgozza, a másik felében felmentik a munkavégzés alól, azonban a munkában töltendő idő alatt megbetegedett, és a hátralévő időt betegállományban tölti?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkeztek, a felmondási idő mértéke a munkáltatónála munkaviszonyban töltött időtől függően 30 naptól 90 napig terjedhet.A felmentési időre vonatkozó előírásokat az Mt. 93. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Kérdés: Hogyan bizonyíthatja a munkáltató, hogy nem történt törvénysértés abban az esetben, ha egy munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető munkavállaló, aki átvette az elkészült kilépőpapírjait, néhány hét múlva munkaügyi bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy nem ismeri el a munkaviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] ...szándékot és amunkaviszony megszüntetésének időpontját.A megállapodásban fogalmilag kizárt, hogy a felek felmondásiidőről, kötelező felmentési időről rendelkezzenek, azonban a munkavállalómunkavégzés alóli mentesítésének (a mentesítési időre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén

Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
Részlet a válaszából: […] ...illetve átlagkereset megilleti-e, illetve milyen mértékben azörököst. Valamint ha a munkáltató rendes felmondása esetén a felmentési időrejáró átlagkereset, illetve a végkielégítés a munkavállaló halálát megelőzően azutolsó munkában töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.A munkavállalót, ha a munkaviszonya nem rendes felmondássalszűnt meg, megilleti továbbá a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendesfelmondás esetén járó végkielégítés is. Az irányadó jogalkalmazói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Felmondási idő és végkielégítés elszámolása

Kérdés: 1999. április 1-jén belépett dolgozó munkaviszonyát munkáltatója 2004. december 1-jétől munkáltatói rendes felmondással megszüntette. A felmondási idő ledolgozásától a munkáltató eltekint. Az Mt. rendelete szerint az utolsó munkában töltött napon a dolgozó munkabérét, végkielégítését el kell számolni. Milyen szabályok szerint kell elszámolni a 2004. évet érintő 30, illetve 2005. évet érintő 15 napos felmondási időt és a 2 hónapos végkielégítést akkor, ha az utolsó munkában töltött nap 2004. november 30.?
Részlet a válaszából: […] ...ésegyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Az Mt. 93. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébena munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkereset illetimeg. A kérdésben említett munkavállaló felmondási ideje 45 nap.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...elérte, az új munkaviszonyában a korábbi munkaviszonyának megszűnése időpontjáig (tehát a 2003. június 23. és július 14. közötti felmentési időre) járó, kifizetett járulékalapot képező jövedelem után nem köteles a 3 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...adókedvezményét, valamint a családi kedvezményt.Könnyen összetéveszthető a végkielégítéssel, és ezért érdemes szólni a felmentési időre járó bérről. A végkielégítés fizetésekor a munkaviszony megszűnését a munkáltató kezdeményezi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj folyósítását és összegét a fennálló munkaviszony megszüntetése nem érinti. A munkaviszony megszüntetésére, a felmentési időre és a végkielégítésre vonatkozó szabályokat az Mt., a Kjt., illetve a Kt. tartalmazzák.Az Mt. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
3
4