33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Kereseti korlát elérése
Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
2. cikk / 33 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
3. cikk / 33 Szolgálati idő két munkahely esetén
Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
4. cikk / 33 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
5. cikk / 33 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
6. cikk / 33 Rokkantnyugdíjas tag osztaléka
Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
7. cikk / 33 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
8. cikk / 33 Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka
Kérdés: Hogyan alakult a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő dolgozója esetében, akinek november hónapban megbízási díjat, illetve munkaviszonya megszüntetésére tekintettel szabadságmegváltást fizettek ki? A megbízási díjból levont járulék alapja nem éri el a felső határt.
9. cikk / 33 Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy munkavállaló részére fizetendő szabadságmegváltás összege után, aki több mint 10 hónapja táppénzben részesül, a felülvizsgálat 85 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála, és november 1-jétől rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte? Figyelembe fogják-e venni ezt az összeget a nyugdíj összegének megállapítása során?
10. cikk / 33 Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
