21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Balesetitáppénz-jogosultság lejárta
Kérdés: Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.
2. cikk / 21 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
3. cikk / 21 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
4. cikk / 21 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
5. cikk / 21 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
6. cikk / 21 Korhatár előtti ellátásban részesülő és nyugdíjkorhatárt betöltött egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni a korhatár előtti ellátásban részesülő, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött egyéni vállalkozónak?
7. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállalók bejelentése
Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?
8. cikk / 21 Alkalmi munkavállaló balesete
Kérdés: Milyen összeget kell az ellátás alapjaként figyelembe venni, és mennyi időre jár az ellátás annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki üzemi balesetet szenvedett, és a foglalkoztatásának időtartamára – a baleset napjára is – a foglalkoztató a közteherjegyet az AM könyv megfelelő rovatába beragasztotta? A munkavállaló napi munkabére 3000-3599 forint közé esett, a közterhek napi 900 forint összegben kerültek megfizetésre.
9. cikk / 21 Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel
Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
10. cikk / 21 Egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása
Kérdés: Milyen jelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása esetén, illetve hogyan jelenti és fizeti meg a munkavállaló – vagy átvállalás esetén a munkáltató – a napi 145 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
