9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 9 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
3. cikk / 9 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
4. cikk / 9 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
5. cikk / 9 Kismama kedvezményei
Kérdés: Milyen kedvezményekben részesülhet egy kismama a munkavégzés ideje alatt 2012. július 1. előtt és után?
6. cikk / 9 GYES-en lévő munkavállaló jogai, kötelezettségei
Kérdés: Jár-e szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére abban az esetben, ha egy kft. dolgozójának felesége 2007 augusztusában szült, 2009 májusától visszament dolgozni, és ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t, aki nem igényelt fizetés nélküli szabadságot, de augusztustól nem jár dolgozni, és ekkor jelentette be a helyzetet a munkáltatójának? Köteles-e munkát biztosítani számára a munkáltató abban az esetben, ha megszakítva a GYES-t, vissza kíván menni dolgozni? Mit tehet a munkáltató, ha nem tud munkát biztosítani a számára?
7. cikk / 9 Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
8. cikk / 9 Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
9. cikk / 9 Szüléshez kapcsolódó ellátások
Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
