11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
2. cikk / 11 Diákmunka
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nyugdíjazásnál nem veszik figyelembe a diákmunkával eltöltött időket, annak ellenére, hogy középiskolások őszi diákmunkájára vagy az építőtáborban töltött időszakokra díjazás is járt? Az érintettek nem rendelkeznek bizonylattal ezekről az időszakokról, de köztudott, hogy a 60-as, 70-es, 80-as években kötelező volt ez a tevékenység.
3. cikk / 11 Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor
Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
4. cikk / 11 Szünidős diákok foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében foglalkoztatható egy középiskolai tanuló, akit a nyári szünidő alatt egy büféket üzemeltető cég szeretne alkalmazni? Milyen különös szabályokra kell figyelni a munkavégzés során?
5. cikk / 11 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók figyelembevétele az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor
Kérdés: Figyelembe kell venni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanulókat a rehabilitációs hozzájárulás alapjának meghatározása során az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor? A tanulók mind a tanulmányi időszak alatt, mind a nyári szünidőben végzett gyakorlat ideje alatt ösztöndíjat kapnak, amelynek összege nem éri el a minimálbért.
6. cikk / 11 Szünidős diákok foglalkoztatása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében a szünidős diákokat az a cég, amelyik a nyári idényben vízibicikli-kölcsönzőt tart fenn a Balaton partján, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utánuk?
7. cikk / 11 Nem állami iskolában dolgozó tanárok szabadsága
Kérdés: Elég-e a napló vezetése, vagy kell jelenléti ívet is kiállítani egy nem állami iskolában, munkaviszony keretében foglalkoztatott tanárokról? Az ő részükre is kor alapján kell kiadni a szabadságot? Jár-e részükre pótszabadság, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Amennyiben a nyári tanítási szünet előtt elfogy a szabadságuk, akkor pótszabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot kell adni részükre?
8. cikk / 11 Szünidős diákok magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Be kellett-e léptetni magánnyugdíjpénztárba, illetve pályakezdőnek, vagy önkéntes belépőnek minősülnek-e azok a diákok, akiket a nyári szünidőben foglalkoztatott egy cég? A diákok középiskolás második-harmadik osztályosok, valamint olyanok is voltak, akik most érettségiztek, és egyetemre, főiskolára adták be a jelentkezésüket. Ezek a diákok tavaly és tavalyelőtt is dolgoztak a cégnél.
9. cikk / 11 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
10. cikk / 11 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló
Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?
