Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető adatokat tartalmazza.A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban a következő, a foglalkoztatók által bejelentett adatok találhatók:– a biztosításban töltött időszakok,– a jogviszony típusára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hogy a nyugdíj megállapítása során a napi nyolcórás munkaidőnél alacsonyabb napi óraszámban foglalkoztatottak esetén hogyan kell a szolgálati időt számolni.A biztosítási időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

100 százalékos nyugdíj

Kérdés: Hány évet kell ahhoz dolgozni, hogy valaki száz százalék nyugdíjat kapjon? Amennyiben valakinek 50 év munkaviszonya van, akkor jogosult lesz a 100 százalékos nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátás növelését, akik a saját jogú nyugdíjuk mellett – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – foglalkoztatottak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak. Az említett személyek – évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Igénybe veheti a kedvezményes nyugdíjat, és ha igen, mikortól az az 1958. január 9-én született nő, aki 1972-től 1975-ig szakmunkástanuló volt, felszabadulása után 1975 júliusától 2006-ig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, 1982-től 1985-ig GYES-en volt, 2006. május 31-én megszűnt a munkája, 2006. augusztus 15-től rokkantnyugdíjas, és 2006. október 3-tól részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett nyugdíjjárulék ellenére sem számít szolgálati időnek. Tudniillik a saját jogú nyugdíj, így a rokkantsági nyugdíj mellett foglalkoztatott személy nyugdíjjárulék-fizetéséhez többletjuttatásként nem az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati időként történő elismerése,4. a gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése,5. a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított 1997. évre és/vagy 1998. évre vonatkozó szolgálati idő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Nyugdíjemelés megállapítása töredékidőszakok alapján

Kérdés: Hogyan lesz jogosult a 0,5 százalékos nyugdíjemelésre az a nyugdíjas foglalkoztatott, aki az elmúlt időszakban évente 1-2 hónapot megbízási jogviszonyban állt egy kft.-nél, és a megbízási díja alapján minden esetben biztosítottnak minősült?
Részlet a válaszából: […] 2011. január 1-jétől változott a Tny-tv. 22/A. §-a, amineklényege, hogy a nyugdíjas munkavállalónak nem kell 365 napos biztosításbantöltött idővel rendelkeznie a nyugdíja félszázalékos emeléséhez. Az emelés – ajogviszony tartamától függetlenül – a tárgyévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Mennyit kereshet, milyen és mennyi járulékot kell fizetnie annak az öregségi nyugdíjas, 62. életévét betöltött személynek, aki munkát szeretne vállalni?
Részlet a válaszából: […] ...és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulékot köteles fizetni. Ha a nyugellátása a fentiek szerint szünetel, anyugdíjas foglalkoztatott 0,5 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékotis fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati időként történőelismerése, 4. a gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálatiidőként történő elismerése, 5. a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatottbiztosított 1997. évre és/vagy 1998. évre vonatkozó szolgálati idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: 63 éves nyugdíjas vagyok. Vállalhatok-e úgy munkát, hogy az öregségi nyugdíjamat ne kelljen szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] ...szabály nem vonatkozik,valamint anélkül vállalhat munkát, hogy nyugdíját szüneteltetnie kellene.Ugyanakkor saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottként 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotköteles fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő fenti biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2