10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
2. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
3. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
4. cikk / 10 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
5. cikk / 10 GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó jelenleg GYES-en van. Alkalmanként van bevétele, évente kétszer-háromszor. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, különös tekintettel azokra a hónapokra, amikor egyáltalán nincs bevétele?
6. cikk / 10 GYES-en lévő társas vállalkozó
Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
7. cikk / 10 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
8. cikk / 10 Méltányossági gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
9. cikk / 10 Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt
Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
10. cikk / 10 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
