Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén

Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet.A teljeskörűség miatt említést érdemel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] ...természetes személy,b) az egyéni vállalkozó ésc) a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozóesetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló egy heti 36 órát elérőfoglalkoztatással rendelkezik, és ez alapján teljeskörűen biztosított.Az "A" bt.-ben kültagként nem működik közre személyesen,tehát sem társas vállalkozóként, sem pedig egyéb jogviszony alapján itt nembiztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatási érték 54százaléka.Ha a természetbeni juttatást biztosított kapja, példáulalkalmazott, vagy társas vállalkozás tagja, járulékalapot képező jövedelemkeletkezik, és emiatt társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Atársadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ... 2009. VII-től* 1 százalék* 1,5 százalék * A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...külön definiálta ajogalkotó. Társadalombiztosításijárulék-alapnak a Tbj-tv. 4. § k) pontjában és20. §-ában meghatározott járulékalapot kell tekinteni, kivéve a Tbj-tv. 21.§-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...arendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint kellmegállapítania. A Tbj-tv. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képezőjövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Adóköteles üdülési szolgáltatás

Kérdés: A foglalkoztató fogalmának módosítása okoz-e változást az adóköteles üdülési szolgáltatás társadalombiztosítási megítélésében annál a cégnél, amely saját üdülővel rendelkezik, amit dolgozóik és családtagjaik használhatnak, és a közeljövőben egy olyan munkavállalót részesítenek ebben a szolgáltatásban, akinek felesége egy partnercégük alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, amely vagy akibiztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettelvagy azzal összefüggésben juttat járulékalapot képező jövedelmet.Ennek megfelelően a fent említett juttatás adóköteles részeután – amely az Szja-tv. 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 0,5 százalékos)nyugdíjjárulékot, valamint magánnyugdíj-pénztári tagdíjat fizet. Ez alapjántehát a járulékalap tekintetében figyelmen kívül kell hagyni az egyházi személyáltal elért tényleges jövedelmet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.