Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Fenti előírás alapján tehát a kérdésben említett összevonási szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az adóztatás joga átkerül a munkavégzés országába, nem kell a munkáltatónak szja-előleget levonnia, aminek következtében járulékalapot képező jövedelemként az alapbért kell figyelembe venni. Szja--előleg-alap hiányában a járulékalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] ...a szochót is meg kell fizetni, biztosítási – és ezzel járulékfizetési – kötelezettség viszont csak akkor keletkezik, ha a tárgyhavi járulékalapot (azaz szja-alapot) képező jövedelem eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 százalékát.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...és kereseti korlát nélkül – lehet keresőtevékenységet folytatni.A majdani nyugellátása szempontjából csak a munkabérből származó járulékalap összegének van jelentősége, a munkaidőnek nincs. Ennek ellenére a napi 4 órát elérő munkaviszony (adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

Kérdés:

Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?

Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítás szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül.Térjünk rá az előírt munkaviszonyban töltött napok számára. A Felsőokt-tv. 48/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...adót.Ugyanakkor, mivel nem Magyarországon adózik, nincs szja-előleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, így a járulékalapot a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni. E szerint, ha nemzetközi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
1
2
3
4