Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként

Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyvagy tagi jogviszony alapján kerül sor) egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedigazt jelenti, hogy a bérnek minősülő összeg járulékalapot is képez, míg az egyébjövedelemként adózó összeg nem. Tehát a munkaviszony keretében megvalósultkülföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Szabadságmegváltás és járulékok

Kérdés: Változott-e a szabadságmegváltás megítélése az egészségbiztosítási járulék megbontásával, kell-e járulékot fizetni ez után a jövedelem után? A jövedelemigazoláson járulékalapot képező, vagy nem rendszeres jövedelemként kell-e feltüntetni ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás megítélése e tekintetben nem változott,a Tbj-tv. 24. § (1) b) pontja értelmében továbbra sem terheliegészségbiztosítási (tehát sem pénzbeli, sem pedig természetbeni) járulék. Aszabadságmegváltás értelemszerűen nem rendszeres jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott 3 százalékos járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...egy százalék munkavállalói járulékot kell vonni, valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

A táppénzalap megállapítása nem rendszeres jövedelmek kifizetése esetén

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben (2001. év) elért, egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a dolgozónak van ebben az időtartamban legalább 180 napi jövedelme. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.