Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban eleget kell tenni azzal, hogy amelyik hónapban a tényleges tagi jövedelem meghaladja a minimális adó- vagy (bármelyik) járulékalapot, akkor a fizetendő összeget a tényleges tagi jövedelem alapján kell meghatározni, függetlenül az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása

Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
Részlet a válaszából: […] ...idő számítása során egyébként nincs jelentősége az arányos szolgálati időnek, 1 nap biztosításban töltött idő, függetlenül a havi járulékalap összegétől, 1 nap szolgálati időnek minősül. Az arányos szolgálati idő kizárólag a nyugellátás összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, feltéve hogy e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincadrészét.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Nyugdíjemelés

Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...elért kereset, jövedelem alapján is kérhető. Ennek azonban az a feltétele, hogy megbízási jogviszonyból származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem elérje a minimálbér harminc százalékát (2015-ben havi 31 500 forintot), illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásának folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 18-szorosát.A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forint feletti bevétel nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, tehát azt a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjaként sem lehet figyelembe venni. Ennek következtében a virágértékesítésből származó 250 ezer forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A nyugdíjas munkavállalót a járulékalapot képező jövedelem után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
1
2