Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulékalapként az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Tárgyjuttatás figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz alapjának megállapítása során a munkavállalók 10 éves munkaviszonyára tekintettel ajándékozott óra ellenértékét? A munkáltató az ellenértéket felbruttósítja, a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a járulékokat levonja, illetve megfizeti a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott társadalombiztosításijárulék--alapot képező jövedelmet kell érteni.Járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhót követő hónapban teljesíti. A törvény értelmében a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...28-ig terjedő időtartam.A számítási időszak: ezen időtartamon belül azon napok naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be [Eb-tv. R. 1. § (2) bekezdés c), d) pont].2015. január 1-jétől ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] ...az Eb-tv. 48. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott időtartam naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be. A számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.Felmerül a kérdés, hogy ha a dolgozó jogviszonya megszűnik, de 30 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Táppénz megállapítása új munkahely esetén

Kérdés: Mi alapján állapítják meg annak a munkavállalónak a táppénzét, aki 2011. március 21-én kilépett a munkahelyéről, március 22-én új munkaviszonyt létesített, és március 23-án keresőképtelen lett? Mennyi lehet a munkavállaló táppénze? Milyen kifizetési terhet fog ez jelenteni a munkáltatónak? A munkavállaló elmúlt négy negyedévi keresete havi nettó 300 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...azt azösszeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. (A járulékalap nem anettó, hanem a bruttó összeg. Külön kell számítani a rendszeres és nemrendszeres jövedelmek napi átlagát.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítottfoglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérkétszerese után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem ériel a minimálbér kétszeresét, ezt a kötelezettségét a foglalkoztató nem kötelesteljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kellhagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynekjárulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2