Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő ellátás. Nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani, és a korhatár előtti ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszonyban álló természetes személyt kell tekinteni. Tehát, ha a magánszemélyt a Tbj-tv. 56/A. §-a alapján járulékfizetési kötelezettség terheli, akkor saját maga után, mint kifizetőnek – az említett 84 százalékos szabály alkalmazásával -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmaznia".Ennek megfelelően az átalányadó alapját módosítani és önellenőrzést lefolytatni nem kell. A nyugdíjazástól mindössze a járulékfizetési kötelezettség módosul: az átalányadó alapja után már csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell leróni, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...kalkulálni a kereseti korlát számításánál.A saját jogú nyugdíjban részesülő mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, járulékfizetési kötelezettség nem terheli, tehát az ebből származó jövedelem semmilyen formában sem része a kereseti korlátnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatók mentesülnek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez azt is jelenti, hogy idéntől a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintot meghaladó bevétele nem vehető őstermelői járulékalapként figyelembe, és így 2014-ben ezen tevékenysége alapján vagy nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy – élve a választási lehetőségével – egy tetszése szerinti összeg után vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni (Tbj-tv. 13. §). Az 1963. évi 16. tvr.-rel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény előírásai Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...– a 2006. évihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a foglalkoztató a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után teljesítse a járulékfizetési kötelezettséget akkor is, ha a biztosított bruttó bére ennél alacsonyabb [Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
1
2