Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...önálló biztosítotti kategória, így az említett tevékenységi körben folytatott önálló tevékenység nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, legyen szó bármilyen összegű bevételről is.Mivel az érintettnek a GYES, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintot meghaladó bevétele nem vehető őstermelői járulékalapként figyelembe, és így 2014-ben ezen tevékenysége alapján vagy nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy – élve a választási lehetőségével – egy tetszése szerinti összeg után vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszony képezi, a biztosítási kötelezettséget ennek megfelelően kell elbírálni. Ha a kifizetőnek járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, az illető személy biztosított lesz, és erre az időszakra a megállapodás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...és kamatot kell fizetnie, ennek milyen adó- és járulékvonzata van?A szerző válaszol: Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy járulékfizetési kötelezettség (legyen szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.