28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
2. cikk / 28 Munkáltatói ajándék közterhei
Kérdés: Milyen kedvezményes közteherfizetés mellett adhat egy egyházi jogi személy munkáltató karácsonyi, illetve egyéb ünnepi rendezvény keretében a dolgozóinak 5000 forint értékben ajándékutalványt vagy ajándékkártyát? Az ajándékutalvány a termékek és szolgáltatások széles, de konkrétan meghatározott körére váltható be, többek között élelmiszer, meleg étel, műszaki és lakberendezési cikk, szépségápolás, könyv, ruházat vásárlására egy konkrét áruházláncban. Az adózás szempontjából van jelentősége annak, hogy utalványt vagy ajándékkártyát ad a munkáltató?
3. cikk / 28 Partnertalálkozó
Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
4. cikk / 28 Közhasznú alapítvány által szervezett rendezvény
Kérdés: Veszélyezteti egy vállalat által a saját nyugdíjas dolgozói természetbeni és pénzbeli segélyezésére létrehozott alapítvány közhasznú státuszát, ha az alapító okiratba bekerül egy olyan kiegészítés, amelynek értelmében az alapítvány közhasznú tevékenységének minősül a továbbiakban a nyugdíjas-találkozó szervezése és menedzselése is? Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapítvány a nyugdíjasokat évente egyszeri alkalommal vendégül látja, amelynek keretében a rendezvényt megszervezi, a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, a költségeket viseli, beleértve az esetleges előadók költségeinek és tiszteletdíjának fizetését. Van valamilyen adóvonzata, és ha igen, mennyi a nyugdíjas-találkozó évenkénti megrendezésének?
5. cikk / 28 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
6. cikk / 28 Üzleti ajándék közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy cégnek az üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem saját dolgozónak adja? Van valamilyen értékhatár erre a juttatásra, és ha igen, akkor milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli az értékhatár feletti részt?
7. cikk / 28 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
8. cikk / 28 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
9. cikk / 28 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
10. cikk / 28 Munkaadói és munkavállalói járulék alapja
Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
