13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
2. cikk / 13 Szerződés szerinti munkabér
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
3. cikk / 13 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy munkabére
Kérdés: Csökken a kötelezően fizetendő bér abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem nyolc, hanem csak négy vagy hat órában kerül sor a munkavégzésre, vagy ebben az esetben is meg kell adni a 6545 forintot?
4. cikk / 13 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
5. cikk / 13 Jogosultság gyermekápolási táppénzre
Kérdés: Jogosult gyermekápolási táppénzre a 2017. szeptember 11-től szeptember 15-ig tartó időszakra az a munkavállaló, aki 2017. szeptember 4-én lépett be jelenlegi munkáltatójához napi 4 órás munkaidőben, 850 forintos órabérért, 2010. március 18-tól 2011. március 3-ig álláskeresési támogatásban részesült, utána semmilyen jogviszonya nem volt, 2011. november 26-án megszületett a kisfia, és azóta GYES-en van a mai napig? A dolgozónak két gyermeke van, mindkettő tartósan beteg. Amennyiben jogosult az ellátásra, a minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelem lesz az alap? Milyen mértékű lesz az ellátás?
6. cikk / 13 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
7. cikk / 13 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
8. cikk / 13 Biztonsági őrök készenléti jellegű munkaköre
Kérdés: Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?
9. cikk / 13 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
10. cikk / 13 Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?