Versenytilalmi díj

Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzá-járulást a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelem után abban az esetben, ha egy volt munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően még további 6 hónapon át versenytilalmi díjat kap? Van minimálisjárulék-fizetési kötelezettség az említett dolgozó után, vagy a versenytilalmi díj teljes összege (havi 450 ezer forint) a járulékalap?
Részlet a válaszából: […] ...elismerése, hanem a munkaviszony megszüntetését követően fellépő kötelezettségért járó ellenérték. Ebből következően személyi jövedelemadó szempontjából nem munkaviszonyból származó, hanem egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Megállapodás alapján fizetett végkielégítés

Kérdés: Mentesül a személyijövedelemadó-kötelezettség alól a munkavállaló részére fizetett végkielégítés abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és a munkaviszony megszűnésekor megállapodás alapján fizetett ki a részére a munkáltató 6 havi munkabérnek megfelelő összegű juttatást? A munkavállaló egyébként jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő nők kedvezményére, de a munkáltató álláspontja szerint a végkielégítésre nem alkalmazható az adóalap-kedvezmény.
Részlet a válaszából: […] ...adóalap-kedvezmény illeti meg. Az adóalap-kedvezmény összegszerűségében nem korlátozott, de csak a törvényben tételesen felsorolt jövedelemtípusokra érvényesíthető. Az Szja-tv. 29/D. §-ának (2) bekezdése nevesíti a kedvezményre jogosító jövedelmeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] ...teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése,2. a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése,3. a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Versenytilalmi díj

Kérdés: Egyéb jövedelemként, vagy a felek közötti jogviszonyra tekintettel nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni a versenytilalmi díjat, amelyet egy végelszámolás alatt álló cég fizet ki munkavállalói részére?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött külön szerződés – versenytilalmi megállapodás -keretében fizetett versenytilalmi díj nem önálló tevékenységből származójövedelemnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...megszegése esetén őt kártérítésifelelősség terheli. A kifizetésre különmegállapodás alapján kerül sor, így ajuttatás személyi jövedelemadó szempontjából egyéb jövedelemnek minősül. Azegyéb jövedelem viszont a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
Részlet a válaszából: […] ...létesít, és – amunkavállalónak kifizetett munkadíj egy munkában töltött naptári napra esőösszege az Amk-tv.-ben meghatározott jövedelemsávba esik.Az előzőekbenfoglaltaktól eltérően, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony 5egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkeresetre vonatkozó előírásokat az Mt. 152. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. Az átlagkereset-számításra amunkaviszonyban általában akkor kerül sor, ha a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása a munkavállalónak átlagkereset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.