Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.3. A külön törvény alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan alakult a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő dolgozója esetében, akinek november hónapban megbízási díjat, illetve munkaviszonya megszüntetésére tekintettel szabadságmegváltást fizettek ki? A megbízási díjból levont járulék alapja nem éri el a felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően rendbenmegtörtént a megbízási díjból a nyugdíjjárulék levonása.A szabadságmegváltás munkaviszonyból származó jövedelem.Igen ám, de az említett dolgozó GYES-ben részesült, azaz a munkaviszonyában anyugdíjjárulék-alap meghatározásánál csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Munkavállalói járulék

Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...sorra a felvetett juttatásokat.A betegszabadságra járó juttatás járulékalapot képezőjövedelem (mind a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék ésnyugdíjjárulék, mind pedig 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulék terheli), így utána meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme nem éri el, és ezt a munkaadó azadóhatóságnak a járulékbevallásában bejelenti, ekkor a tényleges jövedelemképezi a munkaadói járulék alapját. Idéntől a szabadságmegváltás címén fizetettjuttatás is a munkaadói járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül(Szja-tv. 3. § 72/f pontja), s mint ilyen, sem személyi jövedelemadót, sem atársadalombiztosítást megillető járulékokat utána fizetni nem kell. A felsőfokúoktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.