2131 cikk rendezése:
1. cikk / 2131 Ausztriába költöző személy GYED-e
Kérdés: Jár a továbbiakban a GYED annak a jogosultnak, aki felmondta a korábbi munkaviszonyát, ami után az ellátást változatlanul a korábbi foglalkoztató által üzemeltetett kifizetőhely folyósítja, mert nem létesített új munkahelyet, de időközben a családjával kiköltözött Ausztriába, és a tajszáma inaktiválásra kerül? Amennyiben jogosult az ellátásra, akkor a magyar vagy az osztrák állam lesz a teherviselő?
2. cikk / 2131 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
3. cikk / 2131 Nevelőszülői gyermekgondozási díj ideiglenes hatályú elhelyezés esetén
Kérdés: Folyósítható a nevelőszülői gyermekgondozási díj ideiglenes hatályú elhelyezés esetén? A nevelőszülő rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel, az ideiglenes elhelyezés és a nevelésbe vétel között viszont több hónap is eltelhet, amely alatt esetleg nem kap ellátást.
4. cikk / 2131 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
5. cikk / 2131 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan kell igényelnie az öregségi nyugdíjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek?
6. cikk / 2131 Nyugdíjelőleg
Kérdés: A munkabérelőleghez hasonlóan kérhet előleget a havi nyugdíjkifizetések terhére egy nyugdíjas személy?
7. cikk / 2131 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
8. cikk / 2131 Heti 35 órás munkaviszony
Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
9. cikk / 2131 Táppénz pihenőnapon
Kérdés: Abban az esetben, ha a táppénz megállapítása során az ellátás pihenőnapon indul, milyen törvényi hivatkozással kell elutasítani a pihenőnapra igényelt ellátást?
10. cikk / 2131 Táppénz részben ledolgozott munkanapra
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
