Baleseti táppénz két biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki "A" munkáltatónál 2015-től dolgozik 6 órás munkaviszonyban, "B" munkáltatónál pedig 2020-tól napi 4 órás munkaviszonyban, és 2022. november 28-án a "B" munkáltatótól hazafelé menet közúti balesetet szenvedett? A dolgozó 5 napig kórházi kezelésben részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Melyik munkáltatónál kell leadnia a kórházi igazolást és a keresőképtelenségről szóló igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...két munkáltatónál fennálló munkaviszonya alapján egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Mivel mindkét jogviszonyában keresőképtelen, ezért mindkét jogviszonyában jogosult ellátásra, de nem azonosra.Az Eb-tv. 52. §-ában foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri. Amennyiben nem jön létre biztosítási jogviszony (munkaviszony vagy egyéb biztosítással járó jogviszony), akkor foglalkozási körben végzett tevékenységről nem beszélhetünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
Részlet a válaszából: […] ...napig – legalább annyi folyamatos biztosításban töltött idővel, ahány napra megilleti az ellátás.Az anya "C" munkáltatónál fennálló jogviszonyához figyelembe kell venni a "B" munkáltatónál 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig fennállt biztosítási időt, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Táppénz új munkahely esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...2013. július 15-étől egyértelművé vált, hogy ha a biztosított a keresőképtelenségének az időtartama alatt jogviszonyt vált, mely napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni.A biztosítási jogviszony kezdőnapjánál korábban kezdődő keresőképtelenség esetén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelen,aki betegsége miatt munkáját ellátni nem tudja. Egyidejűleg fennálló többbiztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre valójogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás tekintetébenmutatkozik, mivel ezt csak egyszeresen, azaz a természetes személy után azegyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak az egyik jogviszonyaalapján kell megfizetni. Esetünkben ez a jogviszonya a "főállású", tekintve,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett,illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonyafennáll.A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre valójogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze

Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
Részlet a válaszából: […] ...a székhelye szerint illetékesMEP-hez megküldenie. A táppénzigény elbírálásához mellékelni kell a biztosított"Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról"elnevezésű igazolványát. Az igazolványba a foglalkoztatók jegyezhetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...azt fontos meghatározni, hogy a megszűnt biztosítási időt melyik jogviszonynál vesszük figyelembe a folyamatos biztosítási idő számítása szempontjából. Mindkét foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyhoz a megszűnt biztosítási idő nem vehető figyelembe. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.