14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
2. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
3. cikk / 14 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
4. cikk / 14 Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
5. cikk / 14 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
6. cikk / 14 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
7. cikk / 14 Evás társas vállalkozás tagjának keresete
Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
8. cikk / 14 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
9. cikk / 14 Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagjának nyugdíjjáruléka
Kérdés: Keletkezik-e nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, kell-e nyugdíjjárulékot fizetnie, és ha igen, mi lesz az alapja egy Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának? A Tbj-tv. 36. §-a alapján a személyes közreműködés alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, a bevételi nyilvántartást vezető bt. által az eva megfizetése után kifizetett összeg azonban a törvény definíciója alapján nem járulékalapot képező jövedelem.
10. cikk / 14 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?