Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés:

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint ebben az esetben a 2. negyedévben is három az osztószám. Ugyanakkor a minimumjárulék-alap meghatározásánál a május és június hónapra már nem számolunk minimumjárulék-fizetési kötelezettséggel. A kérdésben vázolt helyzetre nincs külön előírás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-t, a tényleges jövedelem, de legalább a minimumalapok után a járulékot és a szochót is. A bevételi, jövedelmi adatokat, valamint a közterhek alapját és összegét érdemes egy táblázatban vezetni, így követhető legjobban a kötelezettség. Az alábbiakban bemutatunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.